Amikor a szív hirtelen megáll

2018, június 5 - 09:44
Magyarországon évente 25 ezren halnak meg hirtelen szívmegállás miatt. A prevenciós és kezelési lehetőségekről tartottak tudományos tanácskozást a Debreceni Egyetem szakembereinek részvételével június 1-én, a DAB Székházban.

A hirtelen szívmegállás után az érintettek mindössze 5 százalékát sikerül újraéleszteni, és a kórházba szállított betegeknek csak a fele tér haza. A legnagyobb veszélyben a 40 és 60 év közöttiek vannak. A férfiaknál legalább két és félszer gyakoribb a hirtelen szívhalál, mint a nőknél.

- A Debreceni Egyetem Sürgősségi Klinikájára hetente 1-2 hirtelen szívhalál miatt sikeresen újraélesztett beteget szállítanak, ilyenkor a sürgősségi szakemberek fontos feladata a gyors állapotstabilizálás és a szívmegállás háttérének mihamarabbi tisztázása – tájékoztatott Szabó Zoltán klinikaigazgató.

A Debreceni Egyetem Szívkatéteres laborjában, a hét minden napján, a nap 24 órájában lehetőség van a koszorúér azonnali katéteres megnyitására, az Intenzív Osztályon pedig a hűtéses kezelés is rendelkezésre áll.

- A hirtelen szívhalál döntő többségét, legalább 70 százalékát a koszorúér elzáródás okozza. Ebben az a tragikus, hogy az esetek felénél ez az első jele annak, hogy a betegnek koszorúér betegsége van, így nagyon kevés az esély a megelőzésre. Ilyen estekben a legfontosabb a keringés azonnali újraindítása, az elzáródás megszüntetése. Az agyi károsodás mérséklése érdekében mintegy 10-15 éve bevett gyakorlat a beteg hűtése – ismertette Csanádi Zoltán, a Debreceni Egyetem Kardiológiai Intézetének igazgatója.

A professzor kiemelte, hogy hirtelen szívhalált nem csak a koszorúér elzáródása okozhatja. Nagyobb rizikónak vannak kitéve azok, akiknek már ismert koszorúér-betegségük van, átestek egy szívinfarktuson, vagy szívelégtelenségben szenvednek. Gyerekek és fiatal felnőttek, valamint sportolók körében ritkán előforduló, genetikailag öröklődő úgynevezett ioncsatorna-betegségek is hajlamosítanak a hirtelen szívhalálra. Ezek felismerését követően a leghatékonyabb megelőzési lehetőség egy defibrillátor beültetése, amely képes az azonnali, automatikus újraélesztésre.

A konferenciára csaknem 150 aneszteziológus, belgyógyász, családorvos, gyermekgyógyász, kardiológus, oxyológus és sürgősségi szakorvos, mentőtiszt és szakápoló érkezett. A 17 éves múltra visszatekintő, hiánypótlónak számító rendezvényt Lőrincz István, a Sürgősségi Orvostan Tanszék korábbi vezetője hívta életre. A tanszék 2007 óta a fontos koordináló szerepet vállal a kongresszus megszervezésében, melynek az oktatáson túl célja a betegellátás színvonalának emelése is.

- A kongresszus résztvevői minden évben más kiemelt témával foglalkoznak. Idén a hirtelen szívhalál kapcsán szó volt a szívelégtelenség, az alvás során fellépő légzészavar, a magasvérnyomás, a cukorbetegség kóroki szerepéről, s a megelőzés lehetőségeiről is – sorolta Lőrincz István.

Hozzátette: minden évben figyelmet fordítanak a gyermekekre is, míg tavaly a bölcsőhalálról, idén a veleszületett szívbetegségek következtében kialakuló szívritmuszavarokról hangzott el előadás.

A tudományos tanácskozást az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) Sürgősségi Orvostan Tanszék, a Kardiológiai Intézet, a Gyermekgyógyászati Intézet, a Családorvostan Tanszék, valamint az MTA DAB Kardiológiai Munkacsoportja, a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Oxyológiai Társaság szervezte.

Sajtóiroda - MM