A SARS-CoV-2 által okozott COVID-19-pandémia nyilvánvalóvá tette, hogy rendkívül kevés vírusellenes hatású gyógyszerrel rendelkezünk, és égető szükség van új antivirális hatóanyagok kifejlesztésére. Kutatócsoportunkban, a DE GYTK Gyógyszerészi Kémia Tanszéken több mint 10 éve foglalkozunk glikopeptid antibiotikumok (teikoplanin, risztocetin, vankomicin) szintetikus módosításaival specifikusan RNS-vírusok elleni, aktív, új hatóanyagok előállítása céljából. 2019-ben kezdődött együttműködésünk a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Kutatócsoportjával félszintetikus glikopeptidszármazékaink antivirális vizsgálatára a nyugat-nílusi láz és néhány egyéb, nagy mortalitási rátájú fertőzést okozó vírus ellen. 2020 tavaszától, a COVID-19 hazai megjelenése után a Virológiai Kutatócsoport a SARS-CoV-2-ellenes hatóanyagok kutatására fókuszált. A vizsgálandó anyagok körébe az elsők között kerültek be a lipofil csoportokkal módosított glikopeptid antibiotikumok. Ennek a hatóanyagtípusnak a kiválasztását az indokolta, hogy a korábbi zoonotikus koronavírusok ellen, így a 2003-ban járványt okozó SARS-CoV-1 ellen és a 2012-ben megjelent MERS-CoV ellen már bizonyították a glikopeptid-típusú teikoplanin antibiotikum hatásosságát.
Jelenleg a Virológiai Nemzeti Laboratórium égisze alatt folytatódik ez a vizsgálat, és mostanáig több mint 30 félszintetikus teikoplanin-, risztocetin- és vankomicinszármazékunk SARS-CoV-2-ellenes tesztelésére került sor, közel 70%-uk mutatott kiváló vagy közepes aktivitást. Az aktív származékok között van néhány új, apokarotinoid-oldalláncot tartalmazó teikoplaninszármazék, amelyek az eddigi vizsgálatok szerint kedvező, kettős enzimgátlási mechanizmussal hatnak: gátolják mind a vírus, mind a gazdasejt egy-egy cisztein-proteázát. A teikoplanin-apokarotinoid konjugátumok vizsgálata során az is kiderült, hogy a módosításra használt apokarotinoidok önmagukban is nagyon hatékonyan gátolják a SARS-CoV-2 replikációját. Ezt rendkívül jelentős megfigyelésnek tartjuk, mert felveti az olcsó apokarotinoidok terápiás alkalmazásának a lehetőségét.
A glikopeptid antibiotikumokon kívül az antivirális terápia tipikus hatóanyagainak, a nukleozidszármazékoknak a kutatásával is foglalkozunk. Ezen a területen célzottan a SARS-CoV-2 NSP3 és NSP15 endonukleázok ellen keresünk hatásos vegyületeket a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjával együttműködésben. Ez idáig mintegy 80 nukleozidanalóg in silico előszűrése történt meg, amely mindkét cél-endonukleázra kb. 50-50 találatot adott. Ezekkel a vegyületekkel jelenleg is folyamatban vannak a krisztallográfiai és enzimatikus vizsgálatok. Ugyanakkor már tavaly elkezdődött a Pécsi Virológiai Laboratóriumban a korábban előállított nukleozidszármazékaink SARS-CoV-2-ellenes sejtszintű tesztelése is, aminek eredményeként sikerült néhány hatásos nukleozidanalógot azonosítani.
Prof. Dr. Borbás Anikó
tanszékvezető egyetemi tanár az MTA doktora
forrás: https://mta.hu